Ruhak telire

Itt a vasarnap, megerkeztek a teli ruhak kis hazambol, edesanyam irasa a vampapiron, kerek es szep pedagogusbetuk kockakban, meg ket immaron uj csomagolasban reinkarnalodott piros mogyoros, amit azonnnal eltuntetek a lakotarsak es a vendegek kivancsi nyelvei, fogai es szajai. Szombaton elkisertem egy szemelyiseget a Sants Estaciora, visszafele jovet fura szurkes napsutes, kb. 10 fok pozitiv, setaltam visszafele a Placa Espana fele, termezetesen piszflessem volt, csak neha zavartak meg az idosodo oregurak tulvilagi szivarai, viszont az is lehet, hogy general szivarundorban szenvedek, mivel egy mellettem elrohano eszakamerikai, kidulledt szemeli, schwarzeneggeri szivarmonolitja ket eros, kukorican nevelkedett fogsor koze beszurva a texaskalap ala nem nyujtotta azt az internacionalis, vagy multikulturalingert, amit ebben a varosban megszoktam. Egesz ejjel(reggel 5)dolgoztam, de inkabb munkaterapia volt, szobrasz lakotars keszitett egy mozgo szobor-installaciokat, ketyego orakkal, melyekbe fotokat, es koveket, meg egyebet kelyezett el, elete kulonbozo dolgait velte reprezentalni, ezeket szavakba foglalvan megprobaltunk hozzajuk szamdarabkakat parositani, a parositassal, melyet bekes koncepcios osszetuzes kovetett. Aztan boszen vagdostam a wavokat, es ma ma is viszi be a gep a kulombozo zeneket, melyeket nem felejthetunk le. Francia kikotovarosba is eljutottam BCNes cimbikkel, ahol hianyos zuhazatom miatt sikoltozo termoelmeny vart engem, csokoladebananos likoros crep ellenere, a parton oriaskoveket csapkodtak oriashullamok, megtapasztaltuk kisse letunk kicsiny, es rendkivul erzekeny mivoltat. Vegigjartunk meg egy-ket kikotovarost, de ezek mind ugyanolyanok, kiveve egyet, ahol jatszoteren kis haz volt kis asztalkaval szekkel miniuniverzum, na oda beultunk egy kicsit tarsalogni, es kavezni, de vegul a terseg hianyos izolacioja megadta nekunk az utolso dofest, es sirva menekultunk el a legkozelebbi kis meregdraga barba, ahol velem levo emberek mediterran borszine egy kicsit feherebb lett az arakat latvan. Crep nagyon jo dolog errefele, es egy olyan helyen voltunk raadasul, ahol egy BUSZ volt elhelyezve az etteremben, ott fura nemdohanyzo turistakat nezo sapadt arcunkat latva a pincerek joindulatuan atvezettek minket a kissebbb, de dohanyzosabb kisseb piros buszos reszbe, ahol rendesen lehetett a 20as evek amerikai es spanyol filmposzterei mellett intelligensen konverzalni. Mielottt indultunk volna reggel, meg felcsendul Mahler 5. szimfoniaja teljes hosszban, ezen felvidultam, es portboubol odafel mar nem tartott sokaig az ut az en kis falumba....BCNBCN